Üzlet és etika

AGAPÉ dokumentum - recenzió

2009. október 22. - sandorjeno

Az alábbi recenziót a "Theológiai Szemle" című folyóirat számára készítettem az AGAPÉ Dokumentum megjelenése kapcsán. Mivel online nem elérhető, ezért itt közzéteszem. Persze vegyétek meg a Theológiai Szemlét is!

Bevezetés


2009 február 17-én a Luther Kiadó és a Védegylet közösen hív (hívott) az Alternatív Globalizáció a népekért és a Földért, Az Egyházak Világtanácsának dokumentuma és kísérő tanulmánya (továbbiakban: AGAPÉ Dokumentum) című kiadvány nyilvános könyvbemutatójára. Jelzésértékű, hogy az Egyházak Világtanácsának a dokumentumát a Luther Kiadó egy civil szervezettel közösen jelentette meg magyarul. Jelzés, és egyben utalás a könyv céljára és tartalmára: az Egyházak Világtanácsa az AGAPÉ Dokumentumban immáron nemcsak kérdéseket vett fel a globalizációval kapcsolatban, hanem irányokat jelöl ki, példákat állít, válaszokat fogalmaz meg és több kérdésben határozottan állást foglal.

Az AGAPÉ Dokumentum így pontosan azt teszi ami az egyházaknak feladata, pontosabban nem tesz olyat, ami nem feladata: nem próbál meg adekvát tudományos módszerekkel elvi vitákhoz csatlakozni, hisz ez elsősorban a teológia küldetése. Ehelyett asszociatív módon kapcsolódik teológiai hagyományokhoz (gondolhatunk itt elsősorban az újszövetségi agapé fogalomra, az ószövetségi szombat-évre, vagy a korai egyháztörténet mártír hagyományára), bátran végzi el nagy eszmerendszerek és globális intézmények kritikáját (neoliberalizmus, IMF, WTO), esettanulmányokat állít elénk, valamint keresztény víziókat fogalmaz meg (igazságos kereskedelem, adóság elengedése, agapé gazdaság, ökológiai önrendelkezés). Az alábbiakban áttekintjük, hogy mik ennek a katalizátori munkának a legfontosabb pontjai és eredményei az AGAPÉ dokumentumban.

Teológiai kapcsolódás


Bár az AGAPÉ Dokumentum nem dolgoz ki egy egyértelmű teológiai módszert és hermeneutikát, világosan megjelöli, hogy melyek azok a teológiai hagyományok, amelyekhez kapcsolódni szeretne. Mindenekelőtt a görög agapé szó lesz az a kulcsfogalom, amelyet a könyv nemcsak mint mozaik szót (Alternative Globalization Addresing Peoples and Earth) használ, hanem több ponton teológiai konnotációival is dolgozik: „Az agapé szeretetnek efféle középpontba állítása azt hangsúlyozza, hogy a Föld és rajta minden élet Istentől származik (…).” (40.o.) Egy másik helyen pedig az agapé egyháztörténeti vonatkozásai kerülnek elő: „Az ókori egyház az úrvacsorát az agapéétkezések alkalmával ünnepelte, (…), a teljes élet végső nagy ünneplésére való várakozásban.” Visszatérő újszövetségi motívum az Isten és a Mammonról szóló jézusi példázat, amely a kapitalizmus és a hit összeegyeztethetetlenségét kívánja alátámasztani ( 38. o.).  Ámosz próféta szociális prédikációi valamint a Mózes második könyvéből ismert szombat-év teológiája pedig az AGAPÉ dokumentum ószövetségi kapcsolatait adják (58. o.).

Az AGAPÉ Dokumentum kritikái


Az AGAPÉ Dokumentum kritikái, nem akarnak diplomatikusak és kimunkáltak lenni. A neoliberalizmus, mint a szabad kereskedelembe vetett feltétel nélküli hit, bálványimádásként kerül leleplezésre; olyan szervezetek mint az IMF, vagy a WTO pedig a globalizáció negatív szereplőiként kerülnek bemutatásra. A könyv szerint az IMF Argentínában és Zambiában folytatott hitelezési stratégiájának fatális következményei lettek: ezek az országok adóságcsapdába kerültek, elvesztették valutájuk feletti önrendelkezésüket, és permanens gazdasági válságövezetté váltak 67.o.). Míg az IMF negatív szerepe konkrét eseteken keresztül kerül bemutatásra, addig a WTO egész alapszabályzata kerül össztűz alá: demokratikus deficit, és kettős mérce alkalmazása a vád (52. o.). Ezeket a kritikákat olvasva, úgy érezhetjük, hogy az Egyházak Világtanácsa megértette, hogy olyan szereplője lehet a globalizációról szóló vitának, amelyik rendelkezik azzal a nagysággal, hatalommal, és felhatalmazással, hogy világméretben is hatalmas intézmények és eszmerendszerek kritikusává váljon.

Pozitív példák és víziók


Az AGAPÉ-dokumentum elméleti rendszerek kidolgozása helyett, mindenekelőtt példákat akar elénk állítani: a civil kurázsi és helyi önszerveződő érdekképviseletek példája  a Via Campesina , amely „ helyi problémák szülte parasztmozgalmak nemzetközi szervezete” (59.o.); Bolívia példája az ökológiai erőforrások feletti önrendelkezésért folytatott sikeres harcnak; az Ökumenikus Hitelalap pedig a járható hitelezési út a kis-, és középvállalatok számára (81.o.).

Az AGAPÉ Dokumentum azonban nemcsak példákat akar elénk állítani, hanem teológiai hagyományokra hivatkozva keresztény társadalmi és gazdasági víziókat fogalmaz meg. A cél „(…) Isten és az embertárs szeretetét (agapé) a társadalmi és gazdasági élet nyelvére lefordítani” (24.o.). Ennek a fordító munkának az eredményei olyan víziók, amelyek az alternatív globalizációért küzdő párbeszéd eddig bevett fogalmait hivatottak meghaladni. Így kerül bevezetésre az igazságos kereskedelem gondolata (49.o.) a méltányos kereskedelem helyett; így születik meg az ; az élelemezés és az ökológiai erőforrások feletti önrendelkezés joga az élelmiszerbiztonság elve helyett(56.o.).
Ha egy mondatban akarjuk összefoglalni az AGAPÉ Dokumentum tanulságait, akkor azt mondhatjuk, hogy ebben az Egyházak Világtanácsa hitet tesz egy olyan alternatív globalizáció mellett, amelyik egyértelműen a szegények, az elesettek, az őslakosok pártján áll, amelyik az ökológiai egyensúly megteremtésén fáradozik, és vissza kívánja adni a népeknek erőforrásaik feletti önrendelkezés jogát.
 

Sándor Jenő
Bookmark and Share

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://uzletietika.blog.hu/api/trackback/id/tr891465906

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.