Üzlet és etika

Kapitalizmus, mint vallás - I. rész

2010. szeptember 20. - sandorjeno

A gazdaság és etika kapcsolatáról szóló vitában az egyház és a teológia az első pillanattól szót kért, ahogy azt a gazdaságetika diszciplína kialakulásának története is jól mutatja. 1891-ben megjelenik a Rerum Novarum pápai enciklika, amely az igazságos bérezés és a kapitalizmus erkölcsösségének kérdéseit veti fel; az 1940-es évekig a vallásos szocialista mozgalom keretén belül olyan nagynevű teológusok, mint Karl Barth, Paul Tillich, vagy George Wünsch fejtik ki gazdaság-, filozófiai, etikai, és teológiai elképzelésüket. A különböző teológiai megközelítések más-más indoklással szolgálnak arra a kérdésre, hogy miért foglalkozik egyáltalán a teológia egy olyan reáltudomány területére tartozó jelenséggel, mint a gazdaság. A blogon már bemutattuk Cobb és Rajaratnam gondolatait, akik azt állítják, hogy a modern kapitalista piacgazdaság önmagában egy vallásos jelenség, azaz a kapitalizmus egy vallás. Ezért érthető, hogy a teológiának, mint az Istenről szóló beszéd tudományának foglalkoznia kell vele. A blog eheti és soronkövetkező bejegyzésében pedig ennek a gondolatnak a teológiatörténeti hátterével fogunk foglalkozni.

A gondolat története


Wolfgang Palaver a Studies in Christian Ethics című folyóiratban megjelent cikkében rávilágít arra, hogy az az egyre népszerűbb, és a 2008-as válság óta már olyan neves közgazdászok által, mint Joseph Stiglitz is egyre gyakrabban elhangzó gondolat, hogy a kapitalizmus valójában úgy működik, mint egy vallás, egy régi gyökerekkel bíró elképzelés. Az alábbiakban a gondolat 3 legfontosabb előfutárának megközelítését foglaljuk össze Palaver esszéje alapján.


Max Weber és Alexander Rüstow


A kapitalizmus vallásos gyökereire először Max Weber utalt, „A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme” című munkájában. Munkájában Weber azt a kérdést teszi fel, hogy a racionális és materiális elemek mellett, milyen irracionális elem játszott szerepet a kapitalizmus szellemének kialakulásában. Mint ismert, válasza, hogy ez az irracionális elem a protestáns etika, pontosabban, annak kálvinista ága. Weber ezzel az elemzéssel utat nyitott azoknak az elképzeléseknek és gondolatoknak, amelyek a kapitalizmust nem csak számtani szinten próbálják meg értelmezni, hanem tágabb kultúrális-szellemi kontextusban, így akár vallásos-teológiai alapokon.

Kevésbé ismert Alexander Rüstow 1945-ben megjelent „Das Versagen des Wirtschaftsliberalismus als religionsgeschichtliches Problem” című munkája. Rüstow volt annak a berlini vallásos szocialista körnek az alapítója, amelynek fő ideológusa Paul Tillich lett az 1920-as években. Munkája ezért számunkra különleges jelentőséggel bír, hisz jogosan feltételezhetjük, hogy vallástörténeti elemzésére hatással lehettek Tillich a vallásos szocialista körben megfogalmazott gondolatai.

Rüstow elemezésében bevezeti a „Wirtschaftstheologie”, azaz a gazdaságteológia fogalmát, amin a liberális kapitalizmus vallásos alapját érti. A gazdaságteológia, mint vallásos alap olyan ókori pogány hiedelem-, és eszmerendszerekkel mutat rokonságot, mint a sztoicizmus, Herakleitosz, vagy Pitagorasz tanításai. Rüstow szerint ugyanis Smith és Mandeville gondolatai például a láthatatlan kézről a görög logosz tanításhoz hasonlóak, amennyiben a valóságot egy tökéletesen racionális erő, a logosz, rendezi el.

A gazdaságteológia jellemzője, hogy eredendően optimista, nem ismeri az eredendő bűn fogalmát. Ezért amíg a középkorban az irigység az egyik legnagyobb bűn volt, addig a gazdaságteológia, tehát a liberális kapitalizmus, mint fontos motiváció számol vele.

A gazdaságteológia tovább panteista vonásokkal is rendelkezik, amennyiben hisz a gazdaság önmagát szabályozó természetében (láthatatlan kéz – természet, mint isten). Továbbá a gazdaságteológiából teljesen hiányzik minden magasabb, például társadalmi szintű igazságra való morális törekvés.

A bejegyzés trackback címe:

https://uzletietika.blog.hu/api/trackback/id/tr582310295

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Mr. Hilter 2010.10.03. 14:54:33

Címlap. Várom a folytatást. Kicsit bővebben. ha lehet, mert így, címszavakban kifejtve nem igazán lehet mit kezdeni vele.

sandorjeno · http://uzletietika.blog.hu/ 2010.10.04. 13:44:50

@Mr. Hilter: Nem igen akartam ide hosszú történeti esszéket kitenni.... persze ha van igény, miért ne. Addig is előzmények innen a blogról a témához: uzletietika.blog.hu/2010/04/17/kereszteny_etika_es_piacgazdasag_egy_indiai_szemszogebol

uzletietika.blog.hu/2009/12/17/gazdasag_etika_mint_vallasos_problema