Üzlet és etika

Gazdasági gondolkodás és ontológia

2010. december 11. - sandorjeno

Tillich teológiája, mint fordítási kísérlet


A gazdasági gondolkodás teológiai jelentőségének felfedezésében Paul Tillich teológiája lehet segítségünkre. A kérdést, hogy vajon hivatkozhatunk-e még a 21. század elején egy olyan gondolkodóra, aki egész teológiai rendszerét a késő német idealizmus filozófiájára építette röviden szeretném megválaszolni: véleményem szerint Tillich azért tartott ki a késői német idealizmus ontológiája mellett, mert abból indult ki, hogy a legtöbb vallásos fogalom ontológiai természetű.  Munkásságának célja pedig, hasonlóan Schleiemacherhez, nem maga a rendszeralkotás, hanem  egy fordítási kísérlet, amelynek célja, hogy megmentse a keresztény gondolkodás legfontosabb fogalmait az értelmes párbeszéd számára. Azért van szüksége Schelling ontológiájára, hogy el tudjon mondani valamit a kereszténységről, úgy, hogy az legalább egy filozófiai rendszerben dekódolható legyen. 

(Kép forrása: http://www.scriptoriumdaily.com/2009/10/22/the-end-of-paul-tillichs-life/)

Tillich számára ebben a rendszerben a gondolkodás (a tudomány), a kultúra és az antropológia ugyanahhoz az ontológiai problémához vezet: az értelmes lét kérdéséhez. A gondolkodás célja az értelmes lét megismerése, a kultúráé annak kifejezése (gestaltung), az emberé pedig annak megélése. A teológia feladata, hogy mindenben felfedezze a végső értelemre, vallásos nyelven az Istenre, utaló tartalmakat. Ez az a program, amit Tillich a kultúra teológiájának hív. Korai munkássága számos példát ad arra, hogy mit jelent ez a program a gyakorlatban, a politikai gondolkodás vallásos értelmezésén keresztül. Konkrét eredményei ugyan nem lehetnek segítségünkre, amikor a gazdasági gondolkodás teológiai vizsgálatára készülünk, néhány elméleti alapvetése azonban igen.
 

A gondolkodás értelme


Tillich a schellingi filozófiára építve abból indul ki, hogy az ész ontológiai fogalom. Az emberi  gondolkodás az ész szubjektív része, aminek a segítségével megismeri, felfogja és alakítja a világ értelmes szerkezetét (objektív ész). Az ész a világot tehát nemcsak technikai, hanem ontológiai értelemben is képes megragadni. Az angolszász empirizmus hatására az ész ugyan redukálódott annak technikai fogalmára de a filozófiai hagyomány szerint nemcsak technikai lehet hanem, megismerő, gyakorlati, szenvedélyes, és esztétikai. Ezért mindig rá van szorulva az ontológiai párjára, még akkor is, amikor nem vesz róla tudomást. A nyelv szintjén a gondolat értelmet adó része mítoszként jelenik meg. Tillich szerint a gondolkodás a 19. századra teljesen elszakadt az ontológiai alapjaitól, már nem volt kíváncsi a lét értelmére, minden ami a megismerésen túlmutatott szubjektivitássá vagy babonává lett kikiáltva.

A felvilágosodás hatására kialakult filozófiai iskolák a természettudományban bekövetkezett fordulatoktól megmámorodva keresték a világ (a létezés) minden területén a természeti törvényeket: az ember, a történelem, a szellem, a lélek, a gondolkodás mind a technikai ész áldozati lettek. Hamarosan megfogalmazódott a végső következtetés: ha létezik, olyan matematikai képlet, amivel a világ szerkezete, fizikája leírható, kell lennie egy olyan módszernek is, amely segítségével az emberek együttélése, azaz a társadalom is leírható és tervezhető. Két kialakulóban lévő diszciplína indult abban a versenyben, amelynek célja a társadalmi matematika megalapítása volt: a szociológia és a közgazdaságtan. Ma már tudjuk, hogy az utóbbi kiütéssel nyert. A közgazdaságtan lett az a tudomány, ami arra hivatott, hogy számításaira alapozva tervezzük meg egy társadalom jövőjét. A technikai ész győzedelmeskedett; minden mérhető, még az ember és a társadalom is.

Amikor napjainkban, olyan teológusok, mint Cobb, vagy Rajaratnam arról beszélnek, hogy a kapitalizmus tulajdonképpen egy vallás, Tillich olvasatában a gazdasági gondolkodás ontológiai elemeire, mítoszaira hívják fel a figyelmet.

A bejegyzés trackback címe:

https://uzletietika.blog.hu/api/trackback/id/tr522509201

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.