Üzlet és etika

Akarsz róla beszélni - BrandTrend konferencia a CSR kommunikációjáról

2010. november 27. - sandorjeno

Akarsz-e róla beszélni? Ezzel a címmel rendezett a BrandTrend konferenciát a CSR kommunikációjáról a héten, november 25-én, csütörtökön, a Noni Arénában. A konferencia jól illeszkedik abba a trendbe, amiről több előadó is szólt, hogy ugyan sok mindennel baj van a CSR körül, de a kommunikációval biztos nem, hisz egy-egy fenntarthatósági referens vagy tanácsadó mást sem csinál már, mint, hogy ilyen-olyan konferenciákon BESZÉL. A konferencia szervezőinek ezúttal sikerült elérniük, hogy legalább valóban beszéljünk, ne csak fecsegjünk; az előadások többsége tartalmas volt, nem tiszta PR, vagy sales.









 

(kép forrása: http://www.brandtrend.hu/hir/4594/akarsz_rola_beszelni.html)

Tovább

Gazdaságetika és a társadalmi anómia

Vajon a korrupció, és a gazdasági bűncselekmények egyének személyes akciói, vagy egy közösségben kialakult viselkedésminta?

Milyen összefüggés van egy társadalom kiegyensúlyozottsága és az egyén mentális állapota között?

A kultúra hogyan befolyásolja azt, hogy mennyire vagyunk tisztességesek?

Mi köze ehhez Chaplinnek?


(Kép forrása: http://www.mds975.co.uk/Content/charlie_chaplin.html)

20 évvel a rendszerváltás után, amikor már azt is megéltük, hogy néhány vezető politikust bilincsbe verve visznek el a rendőrök, egyre gyakrabban kerülnek elő ezek a kérdések, amelyeket először szisztematikusan talán a szociológia próbált meg megválaszolni. Durkheim Az öngyilkosság című munkájában statisztikai adatokra hivatkozva igyekszik bizonyítani, hogy az öngyilkosság egy olyan deviáns viselkedés, amelyik társadalmi okokra vezethető vissza. Az elmúlt évtizedekben Durkheim elméletére támaszkodva, egy bohócból lett társadalomtudós, Robert Merton fogalmazott meg egészen új válaszokat a fenti kérdésekre. 

Tovább

Az etikus döntés

merleg.pngEgy felnőtt ember életében szinte óránként hoz kisebb-nagyobb döntéseket: milyen ruhát vegyen fel, reggelire kávét igyon vagy teát, busszal menjen dolgozni vagy autóval, munkahelyén milyen sorrendbe végezze a feladatait. Ezeket a kisebb horderejű döntést sokszor ösztönösen, gondolkodás nélkül hozzuk meg. Persze amikor arról van szó, hogy kivel szeretnénk leélni az életünket, hol fogunk lakni, melyik iskolába írassuk a gyerekeinket, milyen szakmát válasszunk, már sokkal körültekintőbbek vagyunk. Kikérjük barátaink véleményét, érveket és ellenérveket sorolunk fel, és igyekszünk racionálisan dönteni. Közgazdászok és marketing szakemberek évtizedek óta vizsgálják, hogy az ember vajon mennyire racionálisan hozza meg döntéseit, és mennyire ösztönösen egy gondolati térkép alapján.

Tovább

Kapitalizmus, mint vallás - I. rész

A gazdaság és etika kapcsolatáról szóló vitában az egyház és a teológia az első pillanattól szót kért, ahogy azt a gazdaságetika diszciplína kialakulásának története is jól mutatja. 1891-ben megjelenik a Rerum Novarum pápai enciklika, amely az igazságos bérezés és a kapitalizmus erkölcsösségének kérdéseit veti fel; az 1940-es évekig a vallásos szocialista mozgalom keretén belül olyan nagynevű teológusok, mint Karl Barth, Paul Tillich, vagy George Wünsch fejtik ki gazdaság-, filozófiai, etikai, és teológiai elképzelésüket. A különböző teológiai megközelítések más-más indoklással szolgálnak arra a kérdésre, hogy miért foglalkozik egyáltalán a teológia egy olyan reáltudomány területére tartozó jelenséggel, mint a gazdaság. A blogon már bemutattuk Cobb és Rajaratnam gondolatait, akik azt állítják, hogy a modern kapitalista piacgazdaság önmagában egy vallásos jelenség, azaz a kapitalizmus egy vallás. Ezért érthető, hogy a teológiának, mint az Istenről szóló beszéd tudományának foglalkoznia kell vele. A blog eheti és soronkövetkező bejegyzésében pedig ennek a gondolatnak a teológiatörténeti hátterével fogunk foglalkozni.

Tovább

Vállalkozók lutheránus szemmel

„Az evangélikus keresztény hit pozitív viszonyban áll a vállalkozói cselekvéshez.” - ezzel a mondattal kezdi Dr. Wolfgang Huber püspök az EKD 2008 júniusában, mindössze néhány hónappal a nemzetközi hitel-, és pénzügyi válság kirobbanása előtt, kiadott Memorandumát. A felütés jellemzi az irat egészének szellemiségét: a Prof. Dr. Gert G. Wagner vezetésével működő „Szociális rend kamara” által kidolgozott szövegben dominál a vállalakozói tevékenység és keresztény hit közötti pozitív kapcsolódási pontok felfedésére való törekvés, szemben az egyház prófétai kritikai megjegyzéseivel. Az alábbiakban áttekintjük a szöveg legfontosabb pontjait.

Tovább

A tulajdonról általában

"Az enyim, a tied mennyi lármát szüle, Miolta a miénk nevezet elüle." - idézzük gyakran Csokonai örökbecsűvé lett sorát. Rousseau társadalom-felfogásának alapkövének is mondhatnánk ezt a gondolatot.

Sajátos ellentmondás, hogy Hobbes szerződés-modellje azonban épp a fordítottjából indul ki. Ő a kezdeti állapotot épphogy nem az idilli ősközösségben, hanem a mindenki mindenki ellen vívott háborújában látta, ahol az egymással szemben álló érdekek örökös harcát végül a Szuverén-ben megtestesülő államhatalom csendesítette el.

Tovább

Arisztotelész és a vállalati etika

A vállalati-, és üzleti etika felvetéseit többnyire az elmúlt 100-150 év filozófiai terméséből szereti levezetni. Nem érdemes túlzottan messzire menni az időben, hisz egy modern jelenséget, a vállalatot, a szabad piacgazdaságot vizsgálja. Itt nincs mit keresnie régi módú bölcsnek. Robert C. Solomon a Texasi Egyetem professzora nem így gondolja. Írásaiban Arisztotelész filozófiája alapján fogalmaz meg vállalat etikai állításokat. A kérdés természetesen adott: Arisztotelész és a vállalat hogyan hozhatóak közös platformra?

Tovább

Avatar Erdélyben?

Avatar Erdélyben


Néhány hónapja egy 5 perces videó jelent meg a neten, az Avatar Erdélyben címmel. Ebben  az Avatar film összefoglalóját a Verespataki aranybánya ügyére aktualizálja. Gömböcz Elvira a videó kapcsán felidézi mi kezdődött el 2004-ben Verespatakon, és hogy hol tart ma az ügy.

A videó ide kattinva érhető el: http://www.youtube.com/watch?v=iVkBs5o5f6o

Tovább

Keresztény gazdaságetika Indiában

Egy másik perspektíva

Európai gondolkodásunk története egészen meglepő tanulságokat rejt magában, hogyha valaki "kívülről" olvassa. A más kultúrából érkező szempár új, korábban lényegtelen összefüggésekre lehet figyelmes. Számára lehet, hogy Kant nem a modern polgári demokrácia elméletének megalkotója, hanem a birodalmi törekvések eszméjének megalapozója - ahogyan erről egy indiai származású filozófustól hallottam először a müncheni egyetemen. Ezért különösen izgalmas felfedezés számomra K. Rajaratnam, indiai lutheránus teológus, aki John. B. Cobbhoz hasonlóan arra a következtetésre jut, hogy a modern piacgazdaság és közgazdaságtan nem egy tudomány, hanem sokkal inkább egy vallás.

Tovább

Keresztény etika és közgazdaságtan – avagy mire jó a szabadság?

Keresztény szociáletikában amikor az igazságosság témája kerül elő, akkor szinte kivétel nélkül hivatkoznak John Rawls-ra és az ő igazságosság elméletére. Pedig, alaposabb körültekintés után, rájöhetünk, hogy a keresztény etikához sokkal jobban kapcsolható Amartya Sen képességelmélete. Az alábbiakban, Gömböcz Elvira írásában, kiderül, hogy miért.

Tovább

A tudatlanság fátyla

Mi köze a társadalmi igazságosságnak a játékelmélethez? Tényleg azt gondolta Rousseau, hogy volt egy történelmi pillanat, amikor az emberiség kötött egy szerződést? Hogyan állítható párhuzamban a természettudomány igazság, és a társadalomtudomány igazságosság fogalma? Bartha István alábbi írása ezekre a kérdésekre keresi a választ. (A cikk nyomtatásban megjelent: Ordít mint hal (Homo Blogger II.) - metafizika, társadalom, erkölcs, hermeneutika. Henkajpan - 2007.)

Tovább

Hogyan mondjunk le

A következmény etika hamis mítosza

A magyar politika-, és vezető etika történetének egy sajátos mítosza, hogy amikor a vezető elkövetett valamilyen etikai vétséget, vagy törvénysértést, akkor nem mond le, mert az nem volna etikus. Ugyanis a normatív etikánál sokkal fontosabb a következmény etika: annál, hogy én, a vezető etikai vétséget követtem el, sokkal komolyabb probléma, hogyha lemondok, utánam egy alkalmatlanabb ember kerül az általam betöltött nagyon fontos pozícióba. Ezt meg kell gátolni. Ez maga az etikai tett. Ezzel érvelt például az SZDSZ 2002-ben, amikor úgy gondolta, hogy támogatja Medgyessy Pétert: van a normatív elv, hogy nem támogatjuk az ügynök miniszterelnököt, és van a következmény, hogy akkor jön az alkalmatlanabb jelölt (ti.: Orbán Viktor). Így a következmény etika felülírja a normatív  etikát. Ennek az etikai érvelésnek mára nem maradt vetélytársa. Hetente hallhatjuk vezetők szájából azt a mondatot, hogy "azzal vállalom a felelősséget, hogy nem mondok le!". És csakis ennek tudható be, hogy Magyarországon a vezetők egyszerűen már nem is tudják, hogyan kell lemondani. Nincs minta, tájékozódási pont.

Mivel ez a blog nem csak problémákat akar megfogalmazni, hanem megoldásokat akar javasolni, konstruktív akar lenni, ezért most segítünk minden olyan vezetőnek, aki ugyan szeretne lemondani, de nem tudja, hogy hogyan kezdjen hozzá. Ebben segítségül lesz számunkra dr. Margot Käßmann, a Német Evangélikus Egyház lemondott elnök püspökének a példája.

Tovább

...és tréning

Miért és hogyan (ne) tanuljunk etikát


Arról, hogy egy menedzser, vagy alkalmazott etikai vétsége nem teljesen független annak a szervezetnek a kultúrájától, amiben dolgozik nemrég itt is írtam. A szervezeti kultúra és az etika erős összefüggései nagyon hamar elvezették az üzleti etikával foglalkozó kutatókat arra felismerésre, hogy az etikus üzleti magatartás egy elég komoly tanulási folyamat. Németországban kutatások sora mutatta ki, hogy egy-egy munkahelyi etikai vétség mögött az esetek többségében a szakemberek a nem megfelelő képzése áll. Ma már nem is képzelhető üzleti etika tanácsadás work-shopok és tréningek nélkül. 

Tovább

Vállalati kultúra kontra egyéni felelősség

Eichmann, III. Richard, Faust: korunk menedzserei - Tessék választani! című íráshoz az alábbi komment érkezett, amelyre most egy kicsit bővebben is szeretnék itt reagálni: 

 

 

 

Az e heti The Economist "The rot spreads" c. cikke leírja, hogy a válság jelentkezik az üzleti morálban is. 2009-ben megemelkedett a könyvelési csalások száma, a vesztegetés és egyéb korrupció a 2007-es szinten maradt. A középvezetők tipikusan jóval több üzleti bűnesettel való találkozásról számolnak be, mint a felsővezetők.
A növekedés oka valószínűleg az, hogy a targetek nyomása alatt lévő menedzserek a válság idején könnyebben nyúlnak a korrupció eszközeihez.
Azoknál a cégeknél, ahol a menedzserek fizetésének legalább a fele teljesítményhez van kötve jóval több esetben (36%) jelenik meg az üzleti bűnözés ilyen vagy olyan formája, mint azoknál a cégenél, ahol a fizetés nincs teljesítményhez kötve (20%).

A fent hivatkozott cikk érdekessége az, hogy a középvezetők etikátlan üzleti magatartására hívja fel a figyelmet, és azt összefüggésbe hozza a vállalati kultúrával. Ez a gondolat nem új. A Steinman-Löhr szerzőpáros már a 90-es években figyelmeztetett, hogy egy szervezetet alkotó egyének etikai magatartására milyen nagy hatással van a szervezet kultúrája.

Tovább

Gazdaság(etika), mint vallásos probléma?

A gazdasági növekedés korunk istene, akinek fogyasztásunkkal szolgálunk, neves közgazdászok pedig prófétái neki. Így vélekedik John B. Cobb Jr., metodista teológus, aki számos írásában fejtette ki erre vonatkozó elméletét. Az alábbiakban idén májusban elhangzott előadása alapján foglaljuk össze nézeteit.  




A kép forrása: http://www.life.com/image/82843553

Tovább

Olvasói levél a Heti Válasz szerkesztőségének

A Heti Válasz eheti száma, egy 8 oldalas összeállítást hoz a CSR témájáról. Mivel a témát fontosnak tartom, az összeállításnak azonban nagyon erős PR szaga van, ezért úgy döntöttem, hogy kritikai észrevételeimet egy a szerkesztőségnek címzett levélben foglalom össze. A levelet ma este küldöm el. Addig várom a megjegyzéseket, észrevételeket, amiket adott esetben még beépítek az "olvasói levélbe".

Tovább

Eichmann, III. Richard, Faust: korunk menedzserei - Tessék választani!

A menedzser, avagy a mindenért felelős, arcátlan Gonosz?

A menedzser. Válság utáni világunk negatív főszereplője. A megtestesült gonosz: fekete audival jár, nagy jutalmakat oszt ki magának, pénzét valamelyik adóparadicsomba menekíti, nem törődik az ügyfelek vagy alkalmazottak érdekeivel, csak a rövidtávú haszon érdekli. Az egyre piszkosabb munkáért pedig egyre magasabb bónuszok oszt ki magának. Magyar viszonylatban időnként bilincsbe verve viszik el. De nem csak nálunk vált a (top)menedzser a népharag tárgyává. Az Német Evangélikus Egyház (EKD), mint "Magas kőfal, ha megreped" című iratában nagyon egyértelműen elítéli azokat az üzletembereket, akik csak a saját hasznukat, és saját érdeküket tartják szem előtt.

Tovább

A Német Evangélikus Egyház (EKD) és a gazdasági válság

Ismét egy dokumentum, miért?

Mindenekelőtt: ez a blog nem egy szöveggyűjtemény. Mégis időnként konkrét szövegek, kiadványok, dokumentumok kerülnek feldolgozásra. Magyarországon általános jelenség, hogy bizonyos, elsősorban közéleti témákhoz mindenki ért. Nekem éppen erről szóltak Publius Hungaricus: A féltudású magyar elit és A féltudású elit alternatívája című dolgozatai. Ezért tartom fontosnak, hogy nézzük meg, hogy egy-egy témában milyen információk, dokumentumok, források elérhetőek. Tényleg vegyük komolyan azt, hogy megalapozott véleményt alkossunk. Ennek szellemében vizsgáltuk meg néhány héttel ezelőtt, hogy XVI. Benedek pápa "Caritas in veritate" című enciklikájában milyen irányelveket fogalmaz meg a vállalkozásokkal kapcsolatban, valamint, hogy mit mond az EVT a körrnyezeti igazságosságról. Ezúttal pedig a Német Evangélikus Egyház (valójában: Németországi Evangélikus Egyházak, EKD) 2009. júniusában kiadott "Wie ein Riss in einer hohen Mauer" ( "Mint a magas kőfal, ha megreped") című dokumentumának tartalmát tekintjük át. A dokumentum ide kattinva letölthető.

Tovább

EVT: Nyilatkozat a környezeti igazságosságról és az ökológiai adósságról

Az Egyházak Világtanácsa (EVT) szeptember 2-án tette közzé nyilatkozatát a környezeti igazságosság kérdéséről. Az új dokumentum jól illeszkedik abba a folyamatba, amelynek keretében az EVT fokozatosan egyre nagyobb teret szentel a környezeti és globalizációs problémáknak. Az új dokumentum annak az érzékenységnek is a jele, amellyel az EVT a környezeti és társadalomtudományok legfrissebb fejleményei felé fordul, vallásos keretbe ágyazva és új tartalommal töltve meg ezeket az eredményeket – többek között a környezeti igazságosság és az ökológiai adósság itthon még nem közkeletű koncepcióit. Tekintve, hogy az elmúlt években a hazai egyházak is fokozódó figyelemmel fordulnak a környezeti problémák felé – ennek jele a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 2008. decemberi körlevele éppúgy, mint az EVT Alternatív globalizáció a népekért és a Földért dokumentumának tavaly őszi magyar megjelenése is – érdemes megismernünk. Fordította: Gömböcz Elvira és Jávor Benedek

Tovább

Paul Tillich: vallás és kultúra

Éppen a készülő weboldalamra (www.ertekcoaching.hu) gyűjtöttem össze a publikációimat, amikor rátaláltam egy régi írásra, amit Petri Gáborral készítettünk közösen a KAIROSZ periódia számára. A google-től megtudtam, hogy az újság online változata még mindig elérhető (a képre kattintva). Közé teszem itt a blogon is, mert Tillichnek egy olyan gondolatmenetét mutatja be, amelyet nem hagyhatunk figyelmen kívül, amikor üzlet, vagy vállalat etikai elméletekről beszélünk. Bár nem minden gondolatával értek már egyet, és ma másképpen fogalmaznám meg ugyanezt a dolgozatot, hadd álljon itt kiindulásipontként.

Tovább

AGAPÉ dokumentum - recenzió

Az alábbi recenziót a "Theológiai Szemle" című folyóirat számára készítettem az AGAPÉ Dokumentum megjelenése kapcsán. Mivel online nem elérhető, ezért itt közzéteszem. Persze vegyétek meg a Theológiai Szemlét is!

Bevezetés


2009 február 17-én a Luther Kiadó és a Védegylet közösen hív (hívott) az Alternatív Globalizáció a népekért és a Földért, Az Egyházak Világtanácsának dokumentuma és kísérő tanulmánya (továbbiakban: AGAPÉ Dokumentum) című kiadvány nyilvános könyvbemutatójára. Jelzésértékű, hogy az Egyházak Világtanácsának a dokumentumát a Luther Kiadó egy civil szervezettel közösen jelentette meg magyarul. Jelzés, és egyben utalás a könyv céljára és tartalmára: az Egyházak Világtanácsa az AGAPÉ Dokumentumban immáron nemcsak kérdéseket vett fel a globalizációval kapcsolatban, hanem irányokat jelöl ki, példákat állít, válaszokat fogalmaz meg és több kérdésben határozottan állást foglal.

Tovább

XVI. Benedek pápa és a vállalatok etikája - "Caritas in veritate"

2009. július 7-én hozta nyilvánosságra a Vatikán XVI. Benedek pápa "Caritas in veritate" című enciklikáját, amelyben a Katolikus Egyház feje a gazdasági válsággal kapcsolatos iránymutatásait fogalmazta meg. Az enciklika 3. fejezetének 40-41 cikke részletesen foglalkozik a vállalatok gazdaságban betöltött szerepével, és helyzetével. Ez éppen elég ok arra, hogy itt az üzlet és etika blogon is tanulmányozzuk a dokumentum ide vonatkozó részeit. 

Tovább

Cselekedetek újratöltve (Prédikáció az Evangélikus Teológián 2009. 02. 03.)

„Krisztus mondja: Aki hisz énbennem, azokat a cselekedeteket, amelyeket én teszek szintén megteszi, sőt ezeknél nagyobbakat is tesz.”

 

Kedves gyülekezet, teológus testvéreim

 

Cselekedetek. Ha az ember evangélikus, pláne, ha teológus, akkor nagy bajban van a cselekedetekkel. Mert ugye nem cselekedetek, hanem hit által -fogalmazzuk meg, mondhatnánk némi egyszerűséggel csipőből, az alapállítást. De ugye ezzel még nem mondtunk valójában semmit arról, hogy mik azok a cselekedetek, csupán leszögeztük, hogy hit által. De még így is, legalább annyit mindig hozzá kellene tennünk, hogy mi van (tudni illik nem cselekedetek, hanem hit által) és miből, azaz üdvösség kegyelemből. Evangélikus hitvallásunk alapja ez. Hitvallásunk éppen ezért nagyon komoly feladatot állít elénk: megérteni, hogy mit jelentenek az életünkben a cselekedetek, túl azon, hogy mit nem.

Tovább

Prédikáció 2009 első napján

Kedves Gyülekezet!

 

2009 a súlyos megpróbáltatások esztendeje.

2009 egy elhúzódó gazdasági válság következményeinek az esztendeje.

2009 egy kiújuló közel-keleti fegyveres válság esztendeje.

2009 egy újabb energia válság esztendeje.

 


Tovább