A következmény etika hamis mítosza

A magyar politika-, és vezető etika történetének egy sajátos mítosza, hogy amikor a vezető elkövetett valamilyen etikai vétséget, vagy törvénysértést, akkor nem mond le, mert az nem volna etikus. Ugyanis a normatív etikánál sokkal fontosabb a következmény etika: annál, hogy én, a vezető etikai vétséget követtem el, sokkal komolyabb probléma, hogyha lemondok, utánam egy alkalmatlanabb ember kerül az általam betöltött nagyon fontos pozícióba. Ezt meg kell gátolni. Ez maga az etikai tett. Ezzel érvelt például az SZDSZ 2002-ben, amikor úgy gondolta, hogy támogatja Medgyessy Pétert: van a normatív elv, hogy nem támogatjuk az ügynök miniszterelnököt, és van a következmény, hogy akkor jön az alkalmatlanabb jelölt (ti.: Orbán Viktor). Így a következmény etika felülírja a normatív  etikát. Ennek az etikai érvelésnek mára nem maradt vetélytársa. Hetente hallhatjuk vezetők szájából azt a mondatot, hogy "azzal vállalom a felelősséget, hogy nem mondok le!". És csakis ennek tudható be, hogy Magyarországon a vezetők egyszerűen már nem is tudják, hogyan kell lemondani. Nincs minta, tájékozódási pont.

Mivel ez a blog nem csak problémákat akar megfogalmazni, hanem megoldásokat akar javasolni, konstruktív akar lenni, ezért most segítünk minden olyan vezetőnek, aki ugyan szeretne lemondani, de nem tudja, hogy hogyan kezdjen hozzá. Ebben segítségül lesz számunkra dr. Margot Käßmann, a Német Evangélikus Egyház lemondott elnök püspökének a példája.

1. A vezető

dr. Margot Käßmann, hannoveri püspök, 4 hónapja lett a Német Evangélikus Egyház elnök püspöke. Margot Käßmannt a német közvélemény már korábban is megismerhette: válását, és rákos megbetegedése elleni küzdelmét a Bild (a német Blikk) címlapján követhette végig a közvélemény. Frissen megválasztott püspökkén karácsonyi igehirdetésében az afganisztáni misszió ellen foglalt állást, amivel rögtön magára haragította a frissen megválasztott német CDU-FDP kormányzatot

2. Az etikai vétség

Margot Käßmann 2010. február 22-én ittasan áthajtott egy piros lámpán. A rendőrség lekapcsolta. A püspök kérdés nélkül megfújta a szondát és bement a rendőrökkel a kapitányságra.

3. A lemondás

2 nappal később 2010. február 24-én Margot Käßmann egy rövid sajtótájékoztatón bejelenti minden egyházi tisztségről való lemondását. Azaz távozik a hannoveri püspöki székből is. Az érvek a következők:

• Azok a támadások, amik az elmúlt napban a személyét érték, nem egyeztethetőek össze azzal a tisztséggel, amit visel
• Mivel püspöki feladatait csak normatív etikai alapon tudja elvégezni, most nem hivatkozhat valamilyen félreértett következmény etikára (ti: hogy jön az alkalmatlanabb jelölt).
• Elfogadhatatlan etikai vétséget követett el, aminek viseli a következményeit

Azok számára, akik inkább vizuális típusúak, és tudnak németül egy videóval is szemléltetjük, hogyan is megy ez a dolog: