„Az evangélikus keresztény hit pozitív viszonyban áll a vállalkozói cselekvéshez.” - ezzel a mondattal kezdi Dr. Wolfgang Huber püspök az EKD 2008 júniusában, mindössze néhány hónappal a nemzetközi hitel-, és pénzügyi válság kirobbanása előtt, kiadott Memorandumát. A felütés jellemzi az irat egészének szellemiségét: a Prof. Dr. Gert G. Wagner vezetésével működő „Szociális rend kamara” által kidolgozott szövegben dominál a vállalakozói tevékenység és keresztény hit közötti pozitív kapcsolódási pontok felfedésére való törekvés, szemben az egyház prófétai kritikai megjegyzéseivel. Az alábbiakban áttekintjük a szöveg legfontosabb pontjait.

Az EKD szöveg elsősorban nem a vállalkozások etikai magatartását kívánja vizsgálni, hanem tágabb értelemben minden vállalkozói tevékenységet. A vállalkozói tevékenység definíciója ezért így szól:
„A vállalkozói tevékenység célja termékek és szolgáltatások előállítása. Történelmi szempontból a vállalkozói cselekvés egy speciális tevékenységforma, amelyet a növekvő társadalmi differenciálódás alakított ki ”. (EKD, 2008, 25.o., 29.o.)

A vállalkozói tevékenység ennek megfelelően elsősorban az értékteremtésre irányul, mint ilyen pedig a modern társadalom alapja, amely nélkül nincs jólét, innováció, és növekedés.

Keresztény etikai alapvetés: kapcsolódás Luther tanításához a hivatalokról

Az EKD memorandum a vállalkozói cselekvést keresztény etikai és teológiai szempontból Luther hivatalokról (Beruf) szóló tanításával alapozza meg. A reformáció óta a hivatás fogalma a protestáns hagyományban az Istentől kapott képességek kibontakoztatását jelenti, ami egyszerre válasz és felelősségvállalás (Verantwortung) az Isten hívására, és szolgálat a felebarátok javára. Ezért a vállalkozói tevékenység is hivatás, azaz célja elsősorban a felelősségvállalás és szolgálat, és csak másodsorban a siker és profittermelés. A vállalkozói tevékenységről szóló keresztény etikai irányelvek ezért az ember szabadságából és felelősségvállalásából indulnak ki:

„A keresztény hit a kölcsönös tiszteleten és egymásrautaltságon alapuló bizalmi együttműködésre szabadít fel másokkal.Vállalkozói szabadság evangélikus perspektívából az Isten és emberek előtti felelősségvállalás szabadsága." (EKD, 2008, 41.)

Konkrét kihívásokra adott válaszok

A teológiai alapvetésből, miszerint az ember, mint Isten teremtménye szabad és felelősséggel bír, a memorandum több konkrét etikai javaslatot tesz, amit az alábbiakban pontokba szedve tekintünk át:

• A munka az emberi szabadság és kreativitás kifejeződése, ezért azért a munkavállaló nem eszköz, hanem a vállalkozást előmozdító tudás és tehetség hordozója.
• Mivel a munkavállaló és munkaadó viszonya mégis egyenlőtlen, ezért a munkaadót mindig nagyobb felelősség terheli kettőjük viszonyában.
• Keresztény szemszögből munkahelyek leépítése nem történhet profitmaximalizálási okokból.
• A munkavállalók döntésekbe való bevonása növeli és vállalati tulajdonrész biztosítása számukra növeli a vállalkozások felelősségvállalási lehetőségeit.
• A fogyasztók és a vállalkozók szüntelen kölcsönhatásban állnak egymással. Ahhoz, hogy a fogyasztók megalapozott döntéseket tudjanak hozni, átlátható, transzparens üzleti magatartásra van szükség, amely keretfeltételeit az államnak kell biztosítania.
• A túl nagy menedzseri fizetések összetörik a társadalom bizalmát a vállalkozások iránt, ezért törekedni kell arra, hogy azok mindig teljesítményhez kötöttek és igazságosak legyenek.