A szakmának azt a törekvését, hogy megérthetővé – és ezáltal megrendelhetővé – tegye a coaching szolgáltatást egy nagyon erős módszerspecifikus szegmentálódáshoz vezetett. Egy módszer elmagyarázhatóvá, elválaszthatóvá, és megérthetővé tesz. Hasonló folyamaton ment keresztül körülbelül 10 évvel ezelőtt a tréning piac is. Sokkal egyszerűbb ugyanis azt mondani egy potenciális ügyfélnek, hogy mi vagyunk az NLP követők és ők pedig a TA követők. Az NLP ezekben a helyzetekben hasznos a TA pedig azokra. A mi mesterünk ez a tudós, az övék pedig az. Minket ezek a kutatások igazolnak, őket pedig azok. Olyan érvrendszer alakul így ki, ami könnyen megtanulható a mindenkori HR asszisztens számára.
Így fordulhat elő, hogy egy bemutatkozó-, vagy eladási helyzetben sokszor már nem a szervezetben felmerülő kérdésekről esik szó, hanem a coach-jelölt vizsgáztatása zajlik. Ez pedig csak nagyon rövid távon lehet az ügyfél érdeke. A piac módszerspecifikus szegmentálása olyan helyzetbe hozza a megrendelőt, hogy olyasmiről dönt, ami nem az ő kompetenciája, amiért nem tud felelősséget vállalni, és ami egy sikeres fejlesztési folyamatban egyszerűen nem az ő feladata. A coach legfontosabb kompetenciája, ti. hogy felelősségben tartsa az ügyfelét, sérül ezáltal, és sokszor lehetetlenné válik valódi változást elindító coaching folyamat vezetése.
Meggyőződésem, hogy a módszerspecifikus szegmentálási kísérleteinkkel azonban nemcsak az ügyfelet hozzuk kínos helyzetbe, hanem saját szakmánkat is. Véleményem szerint nagyon nehezen védhető álláspont, hogy a coaching egy módszer, vagy léteznek un. coaching módszerek. Maga Whitmore, a coaching egyik atyja alapművében arról ír, hogy a coaching tulajdonképpen semmi újat nem hozott.
Ha megkérdezünk valakit arról, hogy mi az a coaching módszer, elsősorban terápiás módszereket és eszközöket fog említeni, amelyeket több évtizede használnak a pszichoterápiában és oktatásban. Ha kivesszük a rogersi megközelítést, a TA-t, az NLP-t, és a kognitív pszichológiát nem sok marad a coachingból. A coaching felfogásom szerint tehát nem egy fejlesztési módszer, hanem sokkal inkább egy olyan fejlesztési megközelítés vagy szemlélet, amelyik az ügyfél által megfogalmazott problémára kínál megoldást különböző, elsősorban a pszichoterápiából ismert módszerek segítségével.