Egy másik perspektíva
Európai gondolkodásunk története egészen meglepő tanulságokat rejt magában, hogyha valaki "kívülről" olvassa. A más kultúrából érkező szempár új, korábban lényegtelen összefüggésekre lehet figyelmes. Számára lehet, hogy Kant nem a modern polgári demokrácia elméletének megalkotója, hanem a birodalmi törekvések eszméjének megalapozója - ahogyan erről egy indiai származású filozófustól hallottam először a müncheni egyetemen. Ezért különösen izgalmas felfedezés számomra K. Rajaratnam, indiai lutheránus teológus, aki John. B. Cobbhoz hasonlóan arra a következtetésre jut, hogy a modern piacgazdaság és közgazdaságtan nem egy tudomány, hanem sokkal inkább egy vallás.
A piacgazdaság istennője
Rajaratnam a 3. világ perspektívájából azt állítja, hogy a a szabad piac (free market) egy olyan fogalmi konstrukció, amely a valóságban soha nem létezett. Szerinte a piacgazdaság, mint elmélet, nem más, mint a nyugati kultúra kísérlete arra, hogy legitimálja azt gyarmatosítási törekvést, ami a 18-19. századot jellemezte. A szabad és tisztességes (fair) kereskedelemről szóló elmélet tehát egy szép mese, egy mítosz, egy vallás, amelynek a középpontjában a piacgazdaság istennője áll, akinek a profit oltárán kell áldoznunk. Amikor pedig kiderül, hogy a szabad versenyről, és a láthatatlan kézről szóló prófécia nem válik valóra, és nemhogy egy csapásra, de hosszú évtizedek alatt sem oldódik meg a társadalom összes gazdasági és szociális problémája, akkor a közgazdászok, hű és odaadó papok módjára sietnek az istennő segítségére, hogy megmagyarázzák a tudatlan és kételkedők számára: az istennő, akit szolgálunk bizony ciklikus természetű. A növekedést, mindig csökkenés követi és fordítva, így garantálva az egyensúlyt. Rajaratnam szerint ez az istennő, és az őt szolgáló papok mindvégig érzéketlenek maradtak arra a valóságra, amely ezt a mítoszt minden korban cáfolta: a hajléktalanok, a munkanélküliek, és éhhalál küszöbén élők milliói.
Szabadpiac = emberi szabadság és méltóság?
Rajaratnam mindezt 1992 fogalmazza meg, amikor a nyugati világ éppen győzelmi tort ül a kommunizmus felett, mondván: kiderült a szabadversenyes piacgazdaságnak nincs alternatívája. Az indiai teológus ezzel kapcsolatban megfogalmaz egy fontos állítást, miszerint az ember nem attól lesz szabad, hogy a társadalom amiben él szabad piacokkal rendelkezik. A kommunista rendszer nem azért nyomta el az emberi méltóságot, és szabadságot, mert korlátozta a szabadversenyt a gazdaságban, és a szabadverseny a gazdaságban nem jelenti automatikusan az emberek szabadságát. Ezért Rajaratnam szerint téves erre hivatkozva szabad utat adni a neoliberális piacgazdaság szemléletének a második és harmadik világban. Pontosabban úgy látja, hogy a piacok liberalizálásának eszméje mögött a 3. világ kizsákmányolására készülnek a nyugati államok. Ezért szerinte ki kell mondani azt is, hogy a neoliberális piacgazdaság nem egyeztethető össze a keresztény etikával, ezért a nyugati államok keresztény egyházainak fel kell emelniük a szavukat a kizsákmányolás, és képmutatás ellen.
A kép forrása: http://asia-lutheran.org/